Iha Loron 15 Fulan-Outubru 1991, Militár Indonézia Kaptura Ha’u

17

Mai ita hatene ema nian istória pasadu durante konflitu polítiku (1975-1999) liu husi Programa Hatutan Memória. Nune’e, iha publikasaun ida ne’e, ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Manuel de Jesus “Fulan 9” Moris iha Fatu-Bolu, Postu Administrativu Hatolia, Munisípiu Ermera iha loron 17 fulan-Maiu 1969, oan husi Mau-Manu no Lou-Talo.

I ha tempu okupasaun Indonézia nian ha’u hahú envolve an iha movimentu klandestina. Iha loron 15 fulan-Marsu 1987, ha’u ho maluk joven na’in tolu henesan Manuel da Silva Barreto (Neon Kmanek), Eurico Barreto (Mauterus), Julião de Araujo Brito (Black) harii organizasaun klandestina ida naran HADOMI, ninia kaixa mak naran UARLOLO ho NAKAHUN. Ha’u sai hanesan responsavel hamutuk ho hau-nia maluk na’in tolu seluk. Ami organiza inan-aman no joven sira husi Mertuto, Talimanu, Letefoho, Raimerhei, Fatubesi, Betupo no Talo Manusae ho fatin sira seluk hodi halibur an iha organizasaun klandestina ne’ebé ami harii.

Iha loron 30 fulan-Agostu 1987, TNI no POLRI hahú lansa espiaun hodi tau matan ba ha’u ho ha’u-nia maluk joven sira, ami komesa hetan insultu ho liafuan balu hanesan “Imi halo daun ka ahikose ida mós lahatene maibé imi hakarak ukun an”. Kalan-kalan kilat tarutu iha fatin-fatin, tuda uma, maibé ha’u ho ha’u-nia maluk sira hakmatek no kontinua halo klandestina. Iha loron 15 fulan-Outubru 1991, militár Indonézia kaptura ha’u iha Postu Administrativu Railaco no lori ha’u ba kastigu. Iha sela laran sira baku no sama ha’u husi ha’u-nia ain to’o ha’u-nia ulun, sunu ha’u ho sigaru, no obriga ha’u atu hatete sai segredu maibé ha’u la fó sai segredu to’o ha’u sai iha loron 16 fulan-Outubru 1991, oras 11:40. Maske sira husik ha’u, maibé kontinua hafuhu nafatin ha’u.

Iha loron bazar iha Ermera mós ha’u labele ba, ha’u akompaña de’it situasaun husi uma. Iha loron 19 fulan-Outubru 1991, ema atu mai kaer tan ha’u, maibé ha’u sees an tiha ba kafe laran, sira liutiha ba Ermera mak ha’u foin filafali ba uma. Iha loron 13 fulan-Novembru 1991, militár Indonézia kaptura fali ha’u ho kolega na’in tolu iha Ermera kruzamentu Tokoluli nian. Kole[1]ga na’in tolu ne’e mak Amo Mario Belo, mestre Frorentino de Jesus Martins no mestre Luis Nuntali. Iha loro-kraik ne’e kedas, militár Indonézia haruka ha’u-nia kolega na’in tolu filafali ba Ermera, ha’u mesak mak hela. Sira baku ha’u troka malu, to’o kalan tuku hitu ho balu, sira foti ha’u sa’e ba kareta laran no lori ha’u ba Gleno.

Iha[1]ne’ebá sira kontinua baku, tuku no tebe ha’u troka malu, to’o tuku sia kalan, sira lori fali ha’u ba Ermera. Sira dehan nune’e ba ha’u “daging itu sudah datang?” Sira hatama ha’u iha sela POLRI nian mak sira baku ha’u. Situasaun ida-ne’e mak ha’u sente terus liu. Iha kalan boot sira hasai ha’u husi PolresI no lori fali ba KODIM. To’o iha-ne’ebá militár tiga bulan no PNS sira baku tan ha’u. Ha’u tan[1]is mós matan-ben la tun, depois militár na’in ha’at hasai ha’u husi sela, sira borgol ha’u metin, mai to’o iha ponte Darhetu nian mak sira hatete ba ha’u “agora ita ba ku’u kafe iha Aifu”. Iha ha’u-nia neon dehan katak karik ha’u mak sai ona rai metan ikus iha Aifu.

Sira na’in ha’at fuma tiha mak lori sigaru sunu lisuk ha’u. Tanba ha’u bo’ok an labele ona, entaun sira lori filafali ha’u mai iha KODIM no sira fó etu oituan. Etu ne’e falun ho surat tahan sumenti nian, sira tafui tan kaben ba mak fó ha’u han. Iha loron 16 fulan-Novembru dadersan tuku sanolu ho balu, sira tara ha’u iha au-fatuk hun bo’ot ida iha odamatan. Sira kesi tiha ha’u-nia ain rua depois tara ha’u-nia ulun tun-ba rai mak ema barak haree lisuk ha’u. Maizoumenus minutu 15 hanesan ne’e mak sira 44 kore fali ha’u no hatama fali ha’u ba sela. Meiu-dia mak sira fó or[1]dén atu husik ha’u maibé tenke mai aprezenta an semana ida dala rua.

Iha loron16 fulan-Novembru oras tuku rua ha’u sai ona husi sela POLRI nian. Tuir ordén POLRI nian, ha’u tenke aprezenta an dala rua iha semana ida nia laran, maibé ha’u la ba aprezenta an tanba hetan ona kon[1]taktu husi ha’u-nia maluk sira ne’ebé serbisu ligasaun ba FALINTIL, ha’u atu hasoru sira iha loron ida. Liutiha loron balun, estafeta na’in rua hasoru malu ho ha’u iha igreja Ermera nian, sira hatete ba ha’u atu prepara ha’u-nia sasan hodi sai ona ba Ai-laran. Tanbá ha’u la ba aprezenta an, iha loron 29 fulan-Novembru 1991, BIMPOLDA kaer tan ha’u ho hau-nia aman Manuel da Silva Barreto (Neon Kmanek).

Sira lori ami ba KORAMIL Hatolia nian hodi investiga. Sira husu ha’u-nia aman tanba sa mak ha’u la ba aprezenta an, nune’e hau[1]nia aman hatan dehan “Nia la mai apel tanba durante imi baku ne’e nia moras todan”. Depois militár sira lori ami ba Ermera hodi kontin[1]ua halo investigasaun. Tanba ha’u-nia aman hatan ho portugés en[1]taun sira baku ha’u-nia aman to’o nehan monu no kontinua kastigu ami na’in rua iha Ermera. Atu sai husi sela, ha’u uza razaun oinoin hodi hatete ba militár sira katak ha’u-nia hirus matan moras, dada is mós la di’ak”.

Ho razaun ne’e mak militár sira husik ha’u maibé loron-loron tenke ba aprez[1]enta an, maibé ha’u la ba tanba iha loron 5 fulan-Dezembru 1991 ha’u sai ona ba Ai-laran. Iha loron 6 fulan-Dezembru 1991, ha’u hasoru malu ho Komandante Ernesto Fernandes (Dudu) iha abrigu bee-manas Hatolia. Ami hamutuk na’in hitu: Komandante Ernesto Fernandes (Dudu), Bosco Fernandes (Tuba), Venancio Fernandes (Na’in), Julio Fernandes (Lian Timur), Jeronimo (Jackson), Armando Marcal (Lorico) no ha’u rasik.

Ami-nia maluk Venancio Fernandes (Na’in) hetan tiru iha loron 09 fulan-Dezembru 1991 no Bosco Fernandes (Tuba) hetan tiru iha loron 24 fulan-Dezembru 1991. Sira na’in rua mate no hela de’it mak ami na’in lima. 45 Bainhira militár sira hetan informasaun kona-ba ami-nia fatin, sira komesa halo operasaun bo’ot iha área Hatolia nian. Militár Indonézia ho intel Timoran sira mak dada dalan mai ami nia fatin ne’ebé ami subar ba, ho situasaun ne’e, iha loron 25 fulan-Dezembru 1992 ami fahe malu ba grupu hodi subar husi militár sira, maibé militár Indonézia konsege kaptura FALINTIL balu no lori ba iha Ha[1]tolia.

Militár Indonézia kastigu sira to’o balu losu nia ain kukun, komandante Dudu nia família ema halo aat liu iha tempu ne’ebá. Ami na’in haat fila ba abrigu, ida ema ka’er lori fali ba komandu Huli Rema nian, la kleur na’in rua mós ba rende. Nune’e ha’u subar mesak de’it durante fulan sia, tanba ligasaun kotu entaun ha’u reziste nafatin to’o hetan ligasaun ho ha’u-nia komandante Dudu iha área Fatubesi Banrahei. Iha loron 16 fulan-Outubru tinan 1993, ha’u hetan nomeiasaun nu’udar komandante seksaun, depois sira akompaña ha’u nia komportamentu, fó fiar ha’u hodi kaer primeiru pelotaun ne’ebé kontrola iha zona Hatolia.

 Iha loron 1 fulan-Agostu 1999, ha’u hamutuk ho FALINTIL sira seluk konsentra iha komando Huno Rema, depois rona rezultadu konsulta popular iha loron 4 fulan-Setembru tinan 1999, ho FALINTIL sira ami muda ona ba iha akampamentu Aileu.

Hakerek husi: Adelaide da Gloria, Estudante Ensino Secundario Imaculada Conceição-Emera




Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

error: Alert: Chega! Area Protejidu!
X