Henrique: Iha Ai-laran Ami Nia Prinsípiu Mate ka Moris Ukun Rasik-an

11

“Iha ai-laran ami iha prinsípiu ida de’it, katak mate ka moris ukun rasik-an. Iha dezafiu oinoin ne’ebé ami enfrenta, inklui falta ekipamentu hanesan kilat”.

Mai ita hatene ema nian istória pasadu durante konflitu polítiku (1975-1999) liu husi programa hatutan memória. Nune’e, iha publikasaun ida ne’e, ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Henrique dos Santos “La’o Nafatin”, husi Munisipiu Ermera, Postu Ermera, Suku Poetete, Aldeia Biluli.

Iha tinan 1975 ha’u hahú envolve an iha frente armada. Tempu ne’ebá ha’u foin idade 15. Ho idade ne’ebé sei minoria maibé ha’u hakarak envolve iha funu tanba iha hanoin katak ha’u-nia aman sai atan tiha ona iha tempu kolonializmu Portugés nian, entaun ha’u lakohi atu sai tan atan ba ema seluk, hakarak moris livre, nune’e mate ka moris hakarak ukun rasik-an. Tempu ne’ebá iha kompañia rua. Ida iha Ermera no ida seluk iha Ainaro, Kablaki no Maklau.

Ami sira ba Ainaro fahe ba divizaun haat, ha’u sai nu’udar membru soldadu Frente Armada nian hodi fó apoiu serbisu ba divizaun tolu. Serbisu ne’ebé ha’u halo iha divizaun tolu ne’e mak bainhira hetan orientasaun husi komandante atu hasoru inimigu, ha’u tenke asesu ba informasaun iha vila husi belun Frente Klandestina sira kona-ba movimentu militár Indonézia nian no mós buka ai-han lori ba rai iha ami-nia abrigu, balu ba fatin Mantasi.

Iha momentu ne’ebá ami na’in haat ho kilat lolon ida la’o sai ba buka ai-han iha rai ida naran Casa. Ami tama sai husi to’os ida ba to’os seluk, bainhira ami hetan ona ai-han hanesan ai-farina, fehuk, kumbili, entaun ami ke’e tau iha bornal hodi lori ba ami-nia abrigu. To’o dalan klaran militár Indonézia kaptura ami na’in ha’at.

Tanbá ha’u mak fu’uk naruk, sira hanoin ha’u mak komandante iha ai-laran nian, entaun sira baku ha’u to’o abrigu forsa Indonézia nian. Sira husu kona-ba ha’u-nia família, maibé ha’u dehan ba sira katak durante tinan sanulu resin lima ona ha’u inklina an iha forsa arma[1]da, ami nunka hasoru malu tan ne’e ha’u mós la hatene sira iha[1]30 ne’ebé, mate ona ka sei moris to’o agora ha’u la hetan sira-nia oin. To’o ikus sira husik livre filafali ami na’in haat.

Iha ai-laran ami iha prinsípiu ida de’it, katak mate ka moris ukun rasik-an. Iha dezafiu oinoin ne’ebé ami enfrenta, inklui falta ekipa[1]mentu hanesan kilat. Grupu ida hetan de’it kilat rua no momentu ne’ebá ami fahe ba divizaun haat, entaun susar tebes atu funu hasoru militár Indonézia. Ami halo movimentu ba mai iha loron no kalan, tempu udan no bailoron, sa’e foho, tun foho muda husi fatin ida ba fali fatin seluk hodi salva an husi inimigu sira.

Hakerek husi: Zaquel das Neves, Estudante Universidade da Paz (UNPAZ)




Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

error: Alert: Chega! Area Protejidu!
X