HA’U NIA SASIN BA MANIFESTASAUN NO MASAKRE 12 DE NOVEMBRU 1991

63

(Hakerek nain: EDIO SALDANHA BORGES, Sobrevivente 12 Novembru – Juventude Lorico Asuwa’in).

“Derepente de’it ha’u rona tiru husi fali parte foho nian, husi Militár sira ne’ebé mai tuun husi ponte Myfriend nian ne’e, hodi la’o mai Rate Santa Cruz. Tiru rajada ha’u sei iha moru leten haree ema monu no ha’u mos hakfodak no haksoit tuun husi moru leten hodi subar iha rate nia le’et”.

Dadeer-san sai husi uma ho tiun no maun sira iha Bairo Audian Taho-laran (agora bolu Audian Blok I Suco Santa Cruz) hodi ba Misa Sebastiao Gomes nian aifunan iha Igreja Motael. Antes ne’e iha uma halo preparasaun ona, hanesan pinta espanduk tanba atu halo manifestasaun. Iha dadersan maun Tino boot mak lori Taxi Toko Balibo ( iha filme Max Stahl nian taxi ida para iha igreja Motael) hodi tula ami lubuk ida sai husi bairo Audian ba Igreja Motael.

Iha misa ne’e dirije husi Amo Alberto Ricardo (matebian) ikus mai sai hanesan Bispo Dioseze Dili. Depois de misa sai, sarani no manifestante sira sai mai iha igreja motael nia oin hodi hakilar viva Timor-Leste, Viva Xanana Gusmão no hodi loke espanduk no hahú marsa ba rate Santa Cruz. Iha dalan Sporting nian oin manifestante komesa halai hodi hakilar makas liutan “Viva, Viva, Viva.

To’o iha Kodim nian sorin (agora Uniao Eropeia nia offisiou iha ikus mai sai hanesan edefisiu Funsaun Publika) ha’u rona de’it dehan sona tentara ida, ne’ebé militár sira lori halai tama ba iha kodim nia laran mais ha’u laharee akontesementu ne’e. Ha’u haree manifestante balun komesa halai sai husi liña manifestasaun nian. Ha’u kontinua la’o nafatin ba oin to’o iha estadion munisipal nia oin, ha’u haruka ha’u niaTiun Fransisco Rodrigues Faria “Achon” hasai Foto grafia ha’u kaer hela espanduk (fotogarafia ne’e agora sei iha).

To’o iha Mercado Lama (agora CCD, Centro Convensaun Dili) no sai mai iha kantor Polres (Gedun Kebudayaan Indonézia) ne’e, Polisia Alau dada kilat karega atu tiru, maibé lakonsege tiru. Iha momentu ne’e ha’u la’o iha Simplicio nia kotuk, no ha’u haree simplicio hasai foto garafia ba polisia Alau. Tuir mai ha’u haree manifestante balun komesa sai husi liña manifestasaun nian hodi la’o tama ba bairo Caicoli no Kintal Boot.

Ha’u kontinua la’o nafatin kaer espanduk hodi la’o ba Rate Santa Cruz, to’o iha kruzamentu atu fila ba Rate Santa Cruz, ha’u haree Polisia Militár sira sai mai hamriik hodi haree manifestasaun ne’e. Depois manifestante liu husi Igreja Balide nia oin la’o mai to’o iha Eskola São José nia oin, Estudante balun mos la’o tama hamutuk ba manifestasaun ne’e hodi la’o ba Rate Santa Cruz.

To’o iha Rate Santa Crus nian oin manisfestante komesa hakilar makaas liu tan” viva Timor-Leste, Viva Xanana Gusmão, Viva,Viva, Viva,Viva,” hakilar dala barak los. Iha 10 minutus de’it nune’e ha’u atu la’o sai ba parede iha ai- sampalo huun besik odamatan boot parte foho nian ne’e, maibé Mana Olinda Soriano hela iha audian dehan nune mai ha’u “labarik tun tiha ba husi ne’e tanba ema barak mak sa’e ona iha parede ne’e” ho nune’e ha’u ses tiha husi fatin ne’e, (ikus mai joven barak iha ai sampalo hun ne’e mak mate barak) ha’u lao ba sae fali moru rate nian husi parte tasi nian besik odamatan boot. Iha moru leten ha’u kaer hela espanduk (iha foto grafia ne’e).

Iha momentu ne’e ha’u hetan Alsino Pereira (Difisiente) hamriik iha moru nia kraik, ha’u hetan mos Vicenti Pinto, ne’ebé hatais hela farda eskola SD nian (seragam merah putih) ha’u bolu nia sa’e tiha mai iha moru leten (fotogarafia iha).

Lakleur de’it ha’u haree Polisia Indonézia la’o tama husi rate bapa nian (Taman Makam Pahlawan) ho farda kor Coklat no lori ho kilat tula iha moru rate bapa nian, mais seidauk tiru.
Derepente de’it ha’u rona tiru husi fali parte foho nian husi Militár sira ne’ebé mai tun husi ponte My Friend nian ne’e, hodi la’o mai rate Santa Cruz. Tiru rajada ha’u sei iha moru leten haree ema monu no ha’u mos hakfodak no haksoit tuun husi moru leten hodi subar iha rate nia le’et.

La’o hakdasak dolar ba iha rate nia le’et hodi sai ba iha rate kotuk, momentu ne’e ha’u hare ema kanek lubuk ida no foti hatur hela iha rate leten. Ha’u kuntinua la’o dolar helik ba iha rate kotuk, ha’u mos haree maun ida hetan tiru borus iha liman sikun, ha’u hare kesi ho hena kamijola Loriku Asswain ida iha liman no la’o sai ba kotuk depois ha’u lahetan tiha (ikus mai mak ha’u foin hatene katak maun ne’e mak naran; Valente Alberto Carlos Alias Boy.

Tanba lakonsege halai liu, entaun hetan kapturasaun husi militár Indonézia, haruka hasai hotu sapatu no kamija. Iha momentu ne’e maun Siku João Paulo no maun João Paulo rasik hamutuk ho ha’u bainhira militár halo torturasaun mai ami, hodi tebe iha ibun kuak ho sapatu bonen no tuku iha hasan.

Ami hetan inkeritu iha rate laran, militár Indonézia ida husu ha’u “tanbasa mak o tuir hotu manifestasaun ne’e? ha’u hatan ba nia “ha’u ba Misa, sai misa dehan lori aifunan mai rate mak ha’u mos mai to’o iha rate ne’e” maibé iha ha’u nia laran ha’u hatene ona katak sei iha manifestasaun tanba iha uma antes ne’e halo ona espanduk atu lori ba manifestasaun. Militár ne’e husu tan ” o mos hakilar viva hotu?, ha’u resposta ba nia ”o rona tiha ona husu tan halo saida”, ho ida ne’e mak militár Indonézia ne’e nerbozu hodi baku ha’u, militár ne’e kaer tiha ha’u nian oin hiit sae tiha mak fó soku iha ha’u nia hasan hun dala rua halo ha’u hare tiha fitun, tilun mos lian tiha.

Iha rate laran ha’u hare joven barak mak hetan tortura husi Militár Indonézia ho mos intelejensia sira iha ida mak ha’u koñese ema bolu Plasido fuk boot. Nia tama rate laran baku ema ho aidona ida ha’u haree no rona nia ko’alia dehan “imi sira ne’e mak dehan Ami Maubu, maubu nega” (tuir los ne Mauhu signifika ispiaun ga intelejen Indonézia nian).

Depois de ida ne’e, ami lubuk ida militár sira haruka muda fali ba iha rate kotuk fatin tau ruin nian ne’e. iha fatin ne’e mak ha’u haree Joven ida intel sira baku hela besik kedas iha ha’u nia sorin (agora Chefe Suco Hera, Apeu), tanba haree baku to’o ran sai, ha’u tuur hakruk tiha, maibé militár ne’e baku hotu tiha Joven ne’e mak fila baku fali ha’u hodi dehan nusa o dukur fali nemak ha’u hetan tebe makas iha ha’u nia mamik no rins.

Ami lubuk ida sei hetan inkeritu iha fatin tau ruin nian ne’e hodi hasai foto ema nain 5 hamriik hamutuk mak hasai foto ida. Momentu militár atu hasai foto, ha’u koi fali ha’u nia ulun mak sira lori ai-dona ida baku ha’u nia ulun. Militár sira enkeritu ne’e husu “o hela iha ne’ebé?, o nia inan no aman naran saida? iha momentu tanba hetan pankada halo ha’u bahasa mos sai la hatene tiha ha’u resposta dehan iha karaik de’it (tinggal dibawah, orang tua dibawah semua dibawa) ha’u sai bilan tiha. Depois de ida ne’e militár ha’u rona militár sira hakilar ” kita peran saja” ita funu de’it” ha’u hateke ba iha moru hun sira ne’e militár sira nakonu hotu ona haleu rate ne’e.

Liu tiha ida ne’e, ha’u haree intelejen sira tama barak mai iha rate laran, komesa futu maluk joven sira ha’u koñese hanesan “Mani ga bolu Janiu” tanba nia isin mutin no fuuk kotuk naruk oituan no mos nia sempre mai iha Audian. Ha’u heree mos militár sira lori kanek sira sai husi rate laran, depois bolu feto no labarik kiik sira sai uluk. Ami mak sai ikus husi rate laran hodi la’o sai mai liur sa’e kareta truk HINO.

Iha kareta laran ha’u haree ran barak mak nakfakar iha kareta laran ne’e. Iha kareta laran ne’e ha’u hetan tan fai ho kilat iha ha’u nia rentos tanba militár haruka hakruk labele hateke ba sorin karuk ga los, maibé to’o iha Matadoru ha’u hateke fali ba sorin karuk entaun militár ida haree kona ha’u, nia fai kilat nia tutun mai iha ha’u nia ulun hodi hakilar ha’u. Ha’u nonok de’it hodi tahan moras ne’e.

Karreta truk Hino ne’e lori ami liu bairo Matadoru, Vila-Verde, Mandarin to’o iha Fatuhada militár sira ko’alia nune’e “kita mandi laut”, iha momentu ne’e mak ita rona lia fuan hanesan ne’e signifika lori ba oho. Iha ha’u nia laran hanoin kala mate ona mak ne’e, maibé to’o iha ponte Comoro nian karreta fila tama ba iha POLDA (KEPOLISIAN DAERAH) agora sai hanesan akademia Policia Nasinal Timor- Leste (PNTL). Bainhira karreta Hino ne’e tama ba laran ha’u haree joven barak mos iha tiha ona fatin ne’ebá.

Karreta para, militár sira loke kareta nia kotuk hodi tebe no tuku joven sira tun husi karreta ne’e, polisia sira mos simu hasoru hodi baku. Ha’u haree hahalok sira ne’e halo ha’u mos haksoit sai husi karreta hino nia sorin, maibé sorte aat ba ha’u hasoru los Polisia metan boot ida, ha’u hatene nia ema Timor, nia foti pistola tau loos iha ha’u nia ibun kuak halo ha’u nakdedar ha’u hanoin ha’u mate ona mak ne’e. Iha momentu ne’e sorte iha komandante polisia ida mak hakilar hodi bandu atu labele baku ha’u no joven sira seluk ho razaun katak lori joven sira mai iha ne’e atu “mengamankan” la’ós atu baku, kuandu hakarak baku ne’e ohin baku kedas iha ne’ebá no mai ona iha ne’e labele baku tan. Komandante polisia nain rua konsege tuku malu duni iha momentu ne’e maibé komandante boot ida ha’u lahatene nia naran mak mai haruka para.

Kastigu ami haruka tur iha estrada laran iha loron manas to’o kalan, loron habai manas loos ami, iha polisia ida mak ne’e ou ema sivil intel ida mak ne’e, nia mak lori be’e rega ami depois lori be foer kahur ho ran hodi fo mai ami hemu, tanba momentu ne’e ami hamrok ne’ebé ami hemu hadau malu.
Iha meudia Polisia sira fo T2 etu-ransun militár nian (hahan militár nian iha kalen lata, etu maran ho koto tasak mais maran hela) fo ba ema nain rua han lata ida. Ha’u ho maun ida mak han hamutuk maibe ha’u haluha ona nia oin. Iha fatin ne’eba ha’u haree ema barak hetan tortura fakar ran. Ha’u haree mos intel Timor oan ida naran Marcelino ha’u hatene nia tanba uluk nia penjaga sekolah ou hein eskola no hela iha Bidau Akdiruhun. Marcelino ne’e mak lori tudik hodi ko’a joven barak nia fuk to’o balun nia ulun kulit sai to’o ran fakar. Ha’u mos hetan ko’a fuk ho tudik husi Marcelino ne’e maibe lakona ulun kulit ida ne’ebé ulun lakanek ida.

Iha lokraik besik kalan ona mak polisia Simbolon mai ko’alia ho ami no fo mos tempu ba ami atu ko’alia, no iha momentu ne’e Mateus Pante Asuhan naran los mak Mateus Pereira (lembu), hamrik kolia husu fali obrigadu ba bapak sira, ha’u rona de’it lia fuan ne’e ha’u nia ran sae ga nervosu los tanba baku ita to’o dolar didiak mak ba husu ba obrigadu ne’e.

To’o iha kalan boot, mak “kepala desa” Santa Cruz agora bolu Chefe de Suco Sr. Jako Fernandes (Matebian) husi Dili laran ba buka tuir ami husi Suco Santa Cruz. Depois de ida ne’e Polisia Sira halo identifikasaun ba ami nian naran iha lista, no iha kalan ne’e kedas ami lubuk ida konsege fila fali mai uma, tula ho kareta trek husi Polisia Indonézia mai hatun iha estrada ibun Audian dalam boot atu tama ba kantor desa Santa Cruz (loja Akau nian sorin), ami tun ida-idak halai lao buka nia fatin ga dalan, hodi mai uma. Ha’u konsege lao mai to’o dunik iha uma iha kalan boot ona ha’u lahatene oras tuku hira.

Bainhira to’o iha uma ha’u bolu ha’u nia tian sira iha uma atu loke odamatan; maibe ha’u nia Main ga ha’u nia Inan Fransica Ribeiro Borges mak hatan hodi mai simu ha’u no kous ha’u, ho tanis no kontente tanba ha’u konsege fila mai uma, ha’u hetene katak ami nia maluk joven barak mate iha Rate Santa Cruz, ohin kalan sira labele hasoru sira nia Inan hanesan ha’u, ha’u tanis labele ko’alia liafuan ida. Iha kalan ne’e ha’u toba hamkatek iha uma maibe toba la dukur tanba trauma ho akontesimentu masakre ne’e.

Iha dadeer-san 13 Novembru ha’u hader araska tanba isin moras hotu; ha’u ba haris fatin ba mii sai mai kahur ho ran. Sorte ha’u nia avo hatene aimoruk Timor, nono aimoruk mai ha’u hemu mak ha’u sente di’ak. Mais iha tinan 2001 ha’u konsege hetan infesaun iha mii fatin ga mamik maibe konsege halo tratamentu iha klinik Motael hodi ha’u bele sente di’ak. Iha tinan 2009 simu Kondekorasaun Orden Lorico Aswain husi Estodo RDTL ne’ebé simu iha 12 Novembru 2009 iha Rate Santa Cruz entrega husi Maun Boot Komandante Kayrala Xanana Gusmao.

“Ida ne’e mak ha’u nia istória partisipasaun iha Manifestasaun loron 12 Novembru tinan 1991.
Iha buat barak ne’ebé mak ha’u labele ka konsege hakerek ho liafuan husi minutu ida ba ida, husi oras ida ba ida.”

Lian menon ba Jerasaun foun sira tuir mai;

– Kaer metin unidade nasional iha asaun

– Hametin nafatin esperitu hadomi no defende ita nian Rain ho Povo

– Respeita ita nia eroi sira

– Labele haluha badinas ba eskola, estuda no serbisu hodi serbi ita nia familia, Ita Rain no Ita Povo.

Viva Povo Timor-Leste




Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

error: Alert: Chega! Area Protejidu!
X