Centro Chega! Organiza Komemorasaun Loron Memória 7 Dezembru no Inagurasaun Memoriál 7 Dezembru 1975

118

Dili – Atu relembra fila fali ba púbilku kona-ba akontesementu pasadu espesiál iha loron 7 Dezembru 1975, tinan 45 liu ba, Centro Nacional Chega! organiza ona Komemorasaun Loron Memória 7 Dezembru no Inagurasaun Memoriál 7 Dezembru 1975 iha Ponte Cais Dili.

Loron 7  Dezembru nu’udar loron istóriku ida tanba invazaun ilegál hahú husi loron refere to’o mai Timor-Leste hakotu nia distinu kore-an husi invazór Indonézia iha loron 30 Agostu 1999, ho nune’e iha ambitu komemorasaun ba dala-45, Centro Chega! servisu hamutuk ho APORTIL Dili organiza komemorasaun loron importante ida ne’e no aumezmu tempu ofisialmente inaugura Memoriál 7 Dezembru 1975 iha  Poste-Cais – Dili.

Normalmente iha sítiu istóriku sira ne’ebé Centro Chega! identifika ona haktuir sekuénsia mapamentu ba sítiu istóriku sira, ikus liu tenke iha sinalizasaun ba kada sítiu, ho ida ne’e Ponte-Cais-Dili ba tinan ida ne’e konstrui  ona memorial ida nu’udar sinalizasaun ba akontesementu masakre 7 Dezembru 1975.

Inagurasaun ba Memoriál 7 Dezembru 1975 ho intesaun atu dignifika, valoriza no kontinua fó onra ba martire sira, kontinua relembra nafatin loron istóriku ida ne’e husi jerasaun ba jerasaun, aumenta kuñesementu públiku liu-liu foinsa’e sira  hodi kontinua tau aas valór nasionalizmu, tranzmite memória pasadu ba foinsa’e sira liu-liu estudante sira nu’udar valór edukativu  ba jerasaun foun sira, hodi labele repete tan lisaun ne’ebé ladi’ak iha pasadu, alende ne’e sai destinasaun turístiku ba turizmu istóriku iha Kapitál Dili.

Enkuantu, Memoriál 7 Dezembru 1975 ne’e hatudu, sekuénsia asasinatu  ne’ebé akontese iha loron 7 – 8 Dezembru 1975, ne’ebé marka nu’udar loron invazaun boot Indonézia nian mai Timor-Leste. Hahú kedas iha loron ne’e, aktu violensia oi-oin Militár Indonézia sira komete iha área sira iha Dili laran. Fatin sira ne’e mak inklui, Ponte Cais-Dili, Toko Lay, Rezidensia Li Nheu Ki, Asistensia (aktuál UNTL-Fakuldade Siensia Sosiais)-Caicoli, Matadoru no Ailok-laran.

Ponte Cais Dili, sai fatin masakre ba lider balun Fretilin nian, hanesan Saudozu Francisco Borja da Costa – membru CCF, Saudoza Bimba – membru CCF, Saudoza Sra. Isabel Lobato (Saudozu Prezidente Nicolau dos Reis Lobato nia kaben), Rosa Muki Bonaparte – menbru CCF, Benardino Bonaparte – membru CCF, inklui Roger East – Jornalista Australianu.

Durante periodu 7 to’o 8 Dezembru iha mós populasaun Timoroan sira, komunidade Xineza ne’ebé mak  militár Indonézia oho iha Dili hamutuk 83 husi totál ne’e komunidade xineza de’it hamutuk 29 no Timoroan hamutuk 54.

Memoriál 7 Dezembru 1975 iha Ponte Cais, Dili nu’udar jestu ida hodi dignifika, valoriza no fó rekuñesementu ba ema hotu-hotu ne’ebé mak mate hahú husi loron 7 to’o 10  Dezembru 1975 iha Dili, ho forma objetu ba memoriál nian ne’e rasik kompostu hosi Imazen abstratu ema ne’ebé mak mate durante periodu inisiu invazaun nian iha Dili, Testu Naran ema sira ne’ebé mak identifikadu ona, Instalasaun arte sira ne’ebé reprezenta aktu violentu sira ne’ebé mak akontese iha altura ne’ebá no Expozisaun dokumental sekuénsia invazaun Indonézia.

Monumentu memoriál nu’udar símbolu ka reprezentasaun eventu istóriku ne’ebé iha valór importante ba Sosiedade no monumentu Memoriál 7 Dezembru 1975 iha Ponte Cais-Dili, iha ninia dezeñu ne’ebé fó ilustrasaun reprezenta senáriu ne’ebé akontese iha momentu ne’ebá hanesan kauza, rezultadu no impaktu ba futuru jerasaun.




Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

error: Alert: Chega! Area Protejidu!
X